Siklós és környéke
Duna-Dráva Nemzeti Park
A Villányi-hegység térsége kultúrtörténeti emlékei, méltán híres borai mellett természeti kincsekben is kiemelkedően gazdag. A terület különleges természetföldrajzi helyzetének köszönhetően egyedi, mediterrán hatásokat tükröző, gazdag növény- és állatvilággal büszkélkedhet, melyben számos ritka és védett faj is megtalálható. A természetkedvelő látogatók élményben gazdag túrát tehetnek a Szársomlyón vagy a Kelet-Dráva vadregényes árterein.
Szársomlyó Természetvédelmi Terület
Magyarország legdélibb hegyvidékének – a Villányi-hegységnek – legmagasabb tömbje a Szársomlyó. Erőteljes kiemelkedése sajátos és igen eltérő mikroklimatikus viszonyokat hoz létre a déli és északi oldalon, szubmediterrán klímaterületein botanikai ritkaságok élnek.
A hegyen 75 védett növényfajt találtak, közülük 4 faj – közöttük a fokozottan védett magyar kikerics – kizárólag itt fordul elő hazánkban.
A Szársomlyó neve a régi magyar „szár” szóból ered, mely kopaszt jelentett. A nép nyelvén sziklás felszíne miatt csak „ördög szántotta hegy”-ként ismert. A hegy biztonságot és védelmet nyújtó déli előtere már 3000 éve lakott terület. Már a Római Birodalom telepesei is emeltek itt várost, ők honosították meg a máig meghatározó szőlőművelést is. A hegy csúcsán az 1200-as évektől vár állt, amelynek maradványai ma is láthatóak. A Szársomlyón 1910-től intenzív mészkőbányászat kezdődött meg. A régebbi, keleti bányát 1967-től a szobrászok vették birtokukba, művésztelepük máig működik.
Dráva mente
Kevés olyan érintetlen táj maradt mára Európában, mint a Dráva folyó medencéje. A folyó javarészt szabályozatlanul, természetes medrében kanyarog, élővilága rendkívűl gazdag. A legtisztább vizű nagyfolyónk, Zákány- Őrtilos térségében lép be hazánk területére és Drávaszabolcs után hagyja el országunkat. Partjain megcsodálhatjuk a jobbára még háborítatlan ártéri élővilágot. A kialakult holtágak és környezetük megannyi különleges növény és állatfajnak adnak otthont, és békét, nyugalmat kínálnak a látogatóknak. A Dráva mente nagyszerű lehetőséget kínál az idegenforgalom egyre népszerűbb ága, az ökoturizmus számára.
A Dráva folyó teljes magyar szakasza természetvédelmi oltalom alatt áll, ezért a gazdagabb, teljesebb élmény érdekében mindenképp javasoljuk a túrázóknak, hogy egy-egy látnivaló felekeresése előtt az adott terület élővilágáról, a látogatás feltételeiről és módjáról, lehetséges szakvezetésekről, oktatási programokról a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságnál előzetesen tájékozódjanak.
Palkonya
A község hazánkban elsőként 2007-ben Európa Kulturális Faluja lett. A falu katolikus templomát a Batthyány család építtette, és 1816-ban Szt. Erzsébet tiszteletére szenteltette fel. A messziről is jól látható piros kupolás templom a magyarországi körtemplomok egyik legszebb példája.
Palkonya ma is hűen őrzi a XVIII. században betelepített német szőlőművesek építészeti kultúráját. A község legnevezetesebb műemlék együttese a faluvégi domboldalt beborító, 53 présházból álló pincesor. A lakóházak fele helyileg védett műemlék, az építészeti örökségvédelmi program egyik eredményeként homlokzatukat “Védett” feliratú, házat formázó kerámia díszíti.
Palkonya három halastó ölelésében fekszik, melyek gazdag madárvilága és nyugalma felüdülést nyújt a horgászni, kirándulni érkezőknek. A környéken számos jelzett gyalogtúra útvonal van, itt halad át a nemzetközi “Három folyó” kerékpáros túra útvonal is. Palkonya páratlan panorámáját élvezheti, aki felsétál a palkonyai “Weingarten” szőlőhegyre, ahol az újonnan épült, és 2007-ben felszentelt Szent Bertalan kápolna található.
Ormánság
A terület leghíresebb kincsei -az érintetlen természet mellett- a templomok. Az Ormánságban évszázadokon át református magyarok éltek, festett kazettás templomaik valódi értéket képviselnek. A fenyőfára temperával festett díszítőelemek szimbólumrendszerei az ősi eredeti magyar szimbólumokból erednek. A legszebb gazdagon díszített templomokat Drávaiványiban, Kóróson, Adorjáson és Kovácshidán találhatjuk.
Adorjás
A toronysisakos, késő barokk stílusú templom 1836-ban épült. A templomban a karzat alját rokokó ornamentikájú mennyezettáblák díszítik. A kórustáblák rajzosak, halványtónusú virágelemekkel, rácsmotívummal és egyéni rojtelemekkel telítettek. Az alapszínek vörös, sárga és kék.
Drávaiványi
Az 1792-ben épült, késő barokk stílusú, festett fakazettás templom az Ormánsági építészet egyik kiemelkedő emléke.
A templom mennyezetén 167 darab festett kazetta van; egy-egy sorban kilenc, a félkörös apszisnál négy sorban hét. A mennyezet középpontjában napkorongban van az ún. “király kazetta” a készíttetők adataival. Itt található az – egész Ormánság református templomaiban – egyetlen figurális rajzú ábrázolás, a kardot tartó, halfarkú, koronás női alak (sellő), mellette csőrében olajágat tartó galambbal és hallal.
Kórós
A község közepén álló templom 1793-ban épült, késő barokk stílusban. A fakazetták kilenc sorban hat-hat kazettát jelentenek, különböző motívumaikkal is egységesek, erős kontúrral és színekkel megrajzoltak. Alapszíneik elvileg átlós kompozícióban váltakoznak: fehér, bordó, kék, sötétkék.
Kovácshida
Az 1833-ban, klasszicista stílusban épült templom karzatának mellvédtábláit valószínűleg a vajszlói Gyarmati János készítette. A mellvéd középső táblája két kelyhet ábrázol, a reformációs kehely-szimbolika igazolásául. A többi tábla virágdíszes, csupán az egyiken találunk két szembenéző madarat, stilizált, virágdíszű tollakkal.